A videós tananyagoknak több fajtáját is megkülönböztethetjük, de ha a legelejéről akarjuk kezdeni, akkor az alapdefiníció valahogy így hangzik: olyan videós tartalom, azaz rögzített kép és hangfelvétel, amely oktatási célokra készül, valamilyen tananyag átadására, elsajátítására, és néhány esetben begyakorlására is szolgál.
A videós tananyagoknak számos fajtája létezik, ezek közül a legegyszerűbb az előadásvideó, amikor egy jelenléti előadást rögzítünk videófelvételre. Ennek előnye, hogy az oktató részéről semmilyen különösebb felkészültséget nem igényel, az általa megszokott, hagyományos formában tartja meg az előadását. A videó szerepe ebben az esetben csak annyi, hogy a diákok bármikor meg- vagy visszanézhetik azt, akár otthonról is.
Ennél kicsit összetettebb a „talking head” típusú videó, amelyen az előadó a képernyő jobb alsó sarkában látható, míg a többi helyet az általa készített PPT tölti ki, de igény szerint más kísérő eszköz is megjeleníthető, például valamilyen szoftver vagy whiteboard. Ez a videós tananyagforma nagyon letisztult és informatív, használja a videós formátum adta lehetőségeket, de mégis megőrzi a jelenléti előadások formáját. Az oktatóktól nagyobb felkészültséget igényel, de a diákok számára átláthatóbb.
A helyszíni felvételek nem igazán alkotnak külön csoportot, mégis nagy a jelentőségük. Ezek olyan, külső helyszínen (nem tanteremben vagy stúdióban) készített videók, amelyek egyes tananyagok gyakorlati részét mutatják be. Ilyen lehet például egy kísérlet, egy laboratórium működésének felvétele, egy gyárlátogatás, egy múzeumi séta vagy akár egy személyes interjú. Ezek mind arra szolgálnak, hogy színesítsék a tananyagot, más aspektusból is bemutassák, felkeltsék a diákok érdeklődését, és a tantermi környezetből kiszakítva azt, megmutassák a gyakorlati részét, hasznosságát. Ezek a típusú tananyagvideók már ki is használják a videós forma előnyeit. Olyan pluszt adnak a tananyaghoz, ami segít interaktívabbá tenni azt, és amit a hagyományos tantermi körülmények között nem lehetne bemutatni.
Ezeken az alaptípusokon túl számos lehetőséget rejt még magában a videós tananyagkészítés. Vannak olyan eszközök, amelyek színesítik a videókat, ingergazdagabbá teszik őket, így jobban megragadják a diákok figyelmét. Ilyen például az animáció használata a videókban. Az eszközök egy másik csoportja pedig interaktívvá teszi a tananyagokat, ezzel bevonva a diákokat. Ilyen például a kattintható gombok használata a videóban, amelyek egy újabb videóhoz vagy akár feladathoz vezethetnek.
A minél rövidebb, vizuálisan ingergazdag és interaktív videók a leghatékonyabbak, hiszen a mai világban az Instagram és a TikTok felületei a népszerűek, ezek pedig nagyon felgyorsították az információbefogadás folyamatát, rövid ideig tartó figyelemre építenek, így a diákok számára ez vált normálissá. Hosszan taglalható téma lenne ennek pozitív vagy negatív hatása a társadalomra és az egyénre nézve, de az biztos, hogy a diákok viselkedése a digitális élettér változásait követi, így megkerülhetetlen, hogy ehhez alkalmazkodjon az oktatás és a videós tananyagok is.
A tananyagvideók tehát kiegészítik és esetenként helyettesítik a tantermi oktatást. Ezen felül, ha kihasználjuk a videós formátum nyújtotta lehetőségeket, akkor a mai digitális térben otthonosan mozgó diákokat akár könnyebben tudjuk motiválni, és hatékonyabb tudásátadást is elérhetünk általuk. Előnyei még, hogy földrajzilag kötetlenek, így akár a világ minden tájára eljuttathatjuk őket, vagyis sokkal szélesebb közönséget is el tudunk érni velük, mint amennyit egy tanterem be tud fogadni. Rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, hiszen képesek lekövetni a technika fejlődését, így mindig aktuálisak tudnak maradni.
